Kiállításmegnyitó a Mátyásnapon

Címkék: Események

A Stamler család tagjainak munkáiból nyílt kiállítás az iskola klubtermében.

„Hat Stamler egy helyen…”

A fonyódi Mátyás Király Gimnázium már sok kiállításnak adott otthont. Viszont 2013. február 22-én, az iskola névadójának ünnepén, egy különleges megnyitónak lehettünk résztvevői, a Stamler- család közös kiállításának: Stamler Anna, Emma, Júlia, Lajos, Lili alkotásait csodálhattuk meg. A kiállítást pedig Stamler Ábel nyitotta meg. A családot és a vendégeket Bántó Zsuzsanna igazgatónő is köszöntötte.

A családi kiállítás ötlete korábbi. A Somogy Megyei Mátyás Király Gimnázium 50. évfordulóján (2011. november 25-én), Lengyel Zsüliett vezetésével, a diákjaink alkotásaiból szervezett kiállítást Stamler Lajos, volt fonyódi diák, a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium tanára nyitotta meg. Ezt a kiállítást később megcsodálhatták a nagykanizsai diákok is Stamler Lajos jóvoltából. Lajos és Zsüliett barátsága több mint egy évtizeddel korábban kezdődött. (Egy alkotói csoportba tartoznak, egy művésztelepre járnak.) Zsüliett adta a kiállításnak a Génhiba címet, és a meghívót is ő tervezte.

 Lajos, tanári munkája mellett, a képzőművészet különböző területeivel foglalkozik: festéssel, grafikával, fotózással, filmezéssel és szobrászattal. Véleményem szerint ő az összekötő kapocs: összefogja, irányítja a kis családi alkotó csapatot. Anna, Emma, Lili a lányai, Júlia és Ábel öccsének gyermekei.

Anna, Lajos legidősebb lánya, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán végzett 2011-ben. Jelenleg Angliában dolgozik, ezért nem tudott részt venni a megnyitón. A kiállított tárgyai között vannak festmények és szobrok is. (Ahogy Ábel hangsúlyozta, szándékosan nem adtak címeket a műalkotásoknak; a vendégeket, a kiállítás látogatóit nem akarták ezzel befolyásolni. )

Emma, Lili és Júlia egy korosztályba tartoznak. Emma 10., Lili 11. osztályos Nagykanizsán, Júlia 11. osztályos Fonyódon. Emma öt-hat éve foglalkozik fotózással, fotós szeretne lenni. A kiállított ékszereket Lilivel együtt készítette, tavaly nyáron kezdtek el vele foglalkozni. Lili kiskora óta rajzol. Az ékszereken kívül grafikái és tanulmányrajzai kerültek kiállításra. Két éve kezdett el tudatosan a művészeti pályára készülni, angol és rajz szakra szeretne jövőre felvételizni. Az a vágya, hogy ezek a kreatív dolgok munka és szórakozás szintjén is megmaradjanak az életében. Júlia négy éve kezdett el fotózgatni. Eleinte még hobbi volt ez számára, de aztán több lett annál, a jövőben ezzel szeretne foglalkozni. Szívesen dolgozna magazinoknál, főleg divatfotósként. Arra a kérdésre, hogy miért, azt válaszolta, hogy szeret megragadni egy- egy pillanatot, tekintetet, illetve azt, hogy milyen reakciókat lehet kihozni az emberekből.

Ábel jelenleg az ELTE hallgatója. Művészet és egyéb humán tudományok terén is vizsgálódik; ír, fordít. Nyitó beszédében Hamvas Béla Metapoézisz című esszéjéből is elhangzott egy gondolat a művészettel kapcsolatban:

„Abban, amit a művészet tesz, nemcsak van valami idealitás, hanem éppen mintha a tevékenység értelme ez az idealitás lenne."

Számomra ez a kiállítás azonban nem csak a művészetről szólt. A mai világban ritkán látni ilyen szoros családi összetartozást, kötődést. A család, a barátok, a meghívott vendégek meghatódva nézték végig a kiállítás műalkotásait. Megrendítő volt hallgatni Ábel szavait, amikor egy családi történet kapcsán nagyapja emlékét is felidézte.

További eredményes munkát kívánok a Stamler- családnak, és szívből remélem, hogy még lesz ilyen kiállítás a jövőben is.

Kereskai Zita